2009-es adatok szerint Magyarországon a meddő párok száma kb. 300 000 volt, ez a szám azóta valószínűleg növekedett. De mit is jelent meddőnek lenni? Ha egy párnak - bármiféle fogamzásgátló eszköz nélkül - egy év után nem sikerül a baba, azt nehezített fogamzásnak nevezik, és „megkapják” a meddő stigmát. Ha a pár úgy gondolja, ezután következhetnek a különböző orvosi vizsgálatok, a lehetséges okok feltárása érdekében… Régen kizárólagosan a nőket tartották a meddőség forrásának és fel sem merült a férfiak vizsgálatának lehetősége. Ma már tudjuk, hogy az orvosilag kimutatható okoknál mindkét fél ugyanolyan mértékben forrása lehet: 45%-ban a férfi, 45%-ban a nő és 10%-ban a közös tényezők.

Érdemes lenne a meddőség okait holisztikusan, átfogóan megközelíteni, a legnagyobb hangsúly a testi, biológiai okokon van és ez áll leggyakrabban a probléma hátterében is. Sajnos a nyugati társadalmakhoz képest Magyarországon szinte csak ez a hangsúlyos, pedig a háttérben, a testin kívül lehetnek még társas és lelki okok is, amik – ha nem is olyan hangsúllyal – de szintén fontos tényezők. A társas hatások a párokat körülvevő és rájuk nagy hatással lévő - néha nyomást is helyező - környezetet értjük, hiszen ha több éve együtt élnek, elkerülhetetlenek számukra a „mikor jön már a baba?” kérdések, amikre nehéz lehet válaszolni, ha a pár már sejti vagy tudja, hogy valami gond lehet. A lelki okokról nem mondható el egyértelműen, hogy meddőséghez vezetnek, de az biztos, hogy kapcsolatban állnak és a sikertelen próbálkozások, az orvosi beavatkozások, a csalódottság még inkább lelki nyomást helyeznek a párra és csökkenthetik a teherbeesés valószínűségét.

Emiatt tehát fontos lenne a testi vizsgálatok mellett, a pszichológiai tanácsadás és segítség is, vagy legalább az, hogy a párok tudjanak róla, hogy mennyire fontos ez a tényező is és van honnét segítségek kérniük. Az orvosok munkája természetesen továbbra is meghatározó és nem is az ő dolguk pszichés támogatás, mivel rengetegen kérik a segítségüket, az ő dolguk az orvosi beavatkozások elvégzése és a legmegfelelőbb biológiai feltételek megteremtése a sikeres fogantatáshoz. Néhány meddőségi intézetben elérhető egy-egy pszichológus, de mivel ezt a fajta segítséget az OEP támogatása nem fedi le, súlyos pénzeket is elkérhetnek érte. Pedig már a meddőségi intézetekhez való fordulás előtt is fontos lenne, úgy a testileg és lelkileg megterhelő kezelések során még inkább.

Észak-Amerikában és Nyugat-Európában a lombikbébi program megkezdése előtt már kötelező a pszichológiai konzultáció és a párok végig igénybe vehetik ezt a fajta segítséget is, ingyen. Reméljük néhány év múlva itthon is eljutunk erre a szintre, de ehhez szükséges a pszichológiai tényezők és a meddőség kapcsolatának pontosabb ismerete és igény az effajta hozzáállásra mind az orvosok és mind a meddő párok részéről.

Nem szabad azonban átesnünk a ló túloldalára sem, sokszor túlhangsúlyozzák a lelki tényezők szerepét, ami bűntudatot is kelthet, például, hogy „Amiatt nem eshetek teherbe, mert túl sokat aggódom”. Az hogy főképp erről írunk, annak a téma háttérbe szorultsága az oka és nem az, hogy úgy gondolnánk, hogy csak erre az egy tényezőre kellene koncentrálni. 

Barbi

Megosztás a facebookon